Futómű állítás
javítás

-          Futómű javítás és Futómű állítás

Az autókban a futómű  ,biztonsági szempontból igen jelenős szerepet tölt be. Sajnos azonban ezt nagyok sokan  figyelmen kívül  hagyják . Pedig a jó állapotú gumiabroncsok és a jó , rendszeresen karbantartott, szervizelt futómű  az egyik legfontosabb tényezője a biztonságos közlekedésnek .

Az autók normális ,rendeltetésszerű használata közben a gumiabroncsnak és a futóműnek  kell biztosítani az autó és az úttest közötti folyamatos kapcsolatot. A gépjárművek gumiabroncsainak állapotát és élettartamát  valamint az autók úton való stabilitását jelentősen befolyásolja a  hibátlan és jól beállított futómű.

Futómű állítás megkezdése előtt mindig meg győződünk hogy a gumiabroncsok állapota megfelelő állapotban vannak-e a levegő nyomása megfelelően be vannak-e állítva , illetve hogy a kormány összekötő  gömbfejek ,  szilentblokkok  és kormánymű kifogástalan állapotban legyenek.

Ezek  alkatrészek valamelyike  rossz állapotú akkor a futómű állítás csak a hibás ,rossz alkatrész cseréje után javasolt.

• Profi futómű ellenőrző berendezés személy és kisteherautókhoz.
• Infrasugaras mérési eljárás, nagypontosságú és reprodukálható mérés a teljes futómű geometria tartományban.
• Rádiós jelátvitel a maximális felhasználói komfort érdekében (legújabb interferencia mentes technológia)
• Ergonómikus gördíthető műszerkocsi, 17” LCD monitor, mérésvezérlő számítógép Windows operációs rendszer.
• Magyar nyelvű mérőprogram és adatbázis (18.000 típus), szoftverkövetéssel, éves frissítési lehetőséggel.
• Saját jármű, ügyfél és archív mérési adatbázis létrehozásának lehetősége
• Speciális mérőfej felfogató akár 26” -ig
• Kerékütés kompenzáció nem szükséges, nagyon gyors méréslefolyás!

(Részletek Dr. Lakatos István: Futóműdiagnosztika könyvéből)

2. fejezet: Futóműbeállítási jellemzők

A futómű diagnosztika a kerék- és futómű-beállítási paraméterek méréstechnikája, amelyhez elsőként a mérési viszonyítási rendszert kell definiálni:

1. A futómű-beállító készülékek a futómű geometriai jellemzői közül számosat a gravitációs erőtér irányához (a gravitáció-vektor által kijelölt függőleges irány) viszonyítanak. Emiatt előfeltétel, hogy a mérés során a jármű vízszintes síkon álljon.
2. A többi futómű jellemző mérése pedig valamilyen - a járműre jellemző - jellegzetes tengelyhez viszonyítva történik. Ez utóbbi kifejtéséhez további definíciók szükségesek:
   A legegyszerűbb lehetőség ebből a szempontból a jármű szimmetria tengelye, amely már kétfejes mérőműszerek esetében is alkalmazható (2.2 ábra). Ez azonban az első tengely paramétereinek mérésekor nem ad megfelelően pontos eredményt. A jármű ugyanis a hátsó kerekek középsíkjainak szögfelezője által meghatározott irányba halad. Ezt az irányt nevezik tényleges menettengelynek (2.2 ábra). Menet közben ugyanis a jármű kormányzott kerekei ennek megfelelően állnak be egyenes-menetben. Célszerű tehát, ha az első kerekek beállítási paramétereit a tényleges menettengelynek megfelelően mérjük meg. A négy mérőfejes műszerek erre alkalmasak, hiszen a hátsó két mérőfej által meghatározott tényleges menettengely képezi az első kerekek mérésének alapját

2.1 A kerékbeállítási paraméterek

A kerék-beállítási paraméterek alapvetően befolyásolják a jármű egyenes- és ívmeneti tulajdonságait, a tapadási viszonyokat és a gumiabroncsok kopását.
A kerék-beállítási és kormányzási paraméterek az alábbiak:

• tengelytávolság,
• nyomtáv,
• kerékösszetartás,
• kerékdőlés,
• csapterpesztés,
• utánfutás,
• kanyarodási szögeltérés,
• maximális alákormányzási szög.

Tengelytávolság:

A tengelytávolság az első és a hátsó tengely középvonala között mért távolságot jelenti (2.2 ábra). Többtengelyes járművek esetén az egyes tengelytávolságokat elölről hátrafelé adják meg. Nagyobb tengelytávolság esetén nagyobb hasznos teret lehet kialakítani a járműben és jobb a menetkomfort is. A jármű ilyenkor kevésbé érzékeny a bólintó lengésekre. Kis tengelytávolság esetén viszont könnyebben vehetők be a szűk kanyarok.

Nyomtáv:

A nyomtáv az azonos tengelyen levő kerekek talpfelület középpontjainak távolsága (2.3 ábra). Ikerkerekek esetében az ikerkerék-középpontok közötti távolságot értjük rajta. A nyomtáv nagysága jelentős hatással van a jármű ívmeneti tulajdonságaira. A nagyobb nyomtáv nagyobb ívmeneti sebességet tesz lehetővé. A keresz- és ferde-lengőkaros független kerékfelfüggesztések esetében ki- és berugózáskor nyomtáv-változás lép fel. Ez növeli a gördülési ellenállást és az abroncskopást. Ilyen esetekben romlanak a jármű egyenesmeneti tulajdonságai is.

Kerékösszetartás:

A kerékösszetartás a kétoldali keréksíkok kerékpánt átmérőnyi hosszon vett távolságváltozásának nagysága a vízszintes síkban. A definíció szerinti mértékegysége mm. Amennyiben azonban a jármű vonatkoztatási tengelyéhez (szimmetriatengely, tényleges menettengely) viszonyítva mérjük, fok-szögperc dimenzióban kapjuk meg értékét. Végül, ha a kerékpánt átmérőnél nagyobb hosszra vonatkoztatjuk (pl. a tengelytávra), akkor mértékegysége mm/m.
A kerékösszetartás pozitív, ha a kerékpántok távolsága a menetirány szerint elöl kisebb, mint hátul. Az egyedi kerékösszetartás az egyik oldali kerék vonatkoztatási tengellyel bezárt szögét jelenti. Négyfejes műszer esetén a vonatkoztatási tengely a hátsó tengelynél a jármű szimmetriatengelye, míg az első tengelynél a tényleges menettengely (2.4 ábra).
Amennyiben egy adott jármű hátsó tengelyének kerekeinél az egyedi összetartás értékek nem azonosak, akkor az első tengely kerekei által meghatározott szög szögfelezőjének a tényleges menettengellyel párhuzamosnak kell lennie: azaz az azonos egyedi kerékösszetartás értékeket a tényleges menettengelyhez kell beállítani. (2.4 ábra). (Ilyenkor a jármű enyhén oldalazva halad és a kormánykerék nem áll középhelyzetben.)

Egyenesmeneti helyzet:

A kormányzott kerekek egyenesmeneti helyzetén azt értjük, ha az első kerekek egyedi kerékösszetartása megegyezik (2.5 ábra)

Menettengely szög:

A menettengely szög (2.6 ábra) a tényleges menettengely és a jármű szimmetriatengelye által bezárt szög. Értéke pozitív, ha a tényleges menettengely előre és balra mutat. A jármű a tényleges menettengely által meghatározott irányban halad egyenesen.
A tényleges menettengely helyzetét az alábbi paraméterek határozzák meg:
- a hátsó kerekek kerékösszetartása,
- a hátsó tengely ferdeállása,
- a hátsó tengely oldalirányú eltolódása.

Kerékdőlés:

A kerékdőlés a kerék síkja és a jármű menetirányára merőleges sík metszésvonalának a függőlegessel bezárt szöge (2.7 ábra). Értéke pozitív, ha a kerék a függőlegeshez képest kifelé és negatív, ha befelé dől. A dőlést fokban mérjük az alábbi peremfeltételek mellett:
- hátsó kerekek dőlése: egyenesmeneti helyzetben,
- első kerekek dőlése kormánykerék középhelyzetben.
A kerékdőlés nem megfelelő értéke az alábbi hibákat okozhatja:

• túlságosan nagy negatív kerékdőlés: nagy sebességnél jobb oldalvezetés, de egyben növekvő tengelyterhelés és túlhevülő a gumiabroncs,
• túlságosan kis mértékű kerékdőlés (pozitív): rosszabb oldalvezetés, nagyobb mértékű abroncskopás.

Csapterpesztés:

A csapterpesztés a tengelycsonk-csap középvonala (valóságos vagy képzetes) és a függőleges által bezárt szög vetülete a menetirányra merőleges síkon (2.8 ábra). Értéke pozitív, ha a tengelycsonk-csap felső vége a függőlegestől befelé dől.
A csapterpesztés értéke alákormányzáskor megnő, ami visszatérítő erőt eredményez. A csapterpesztés nem megfelelő értékéből eredő hibajelenségek:

Vissza